Mi végre vagyunk a világon? Miért nem vagyunk a birtokában annak az életbölcsességnek, őstudásnak, ami szerint eleink, nagyszüleink még éltek? Miért várunk arra, hogy valaki majdcsak megvált minket, vagy netán csoda történik? Megannyi kérdés, amire rohanó világunkban jó lenne ismerni a választ. A titok nyitja egyszerű, a megoldás bennünk van. Talán a kulcsot is megleli hozzá az, aki figyelemmel kíséri új, havonta jelentkező rovatunkat. Afféle lélekbalzsamot kínálunk nyújtani a 21. század emberének. Régiek bölcsességét ötvözni az új tapasztalásokkal. Válaszokat keresni a minket leginkább foglalkoztató kérdésekre. Segítségünkre lesz ebben Izsák József, aki az emberi természet, a test és lélek kitűnő ismerője. Nemcsak a régi, több ezer éves gyógymódokat alkalmazza kitűnően, de kellő életenergiával is felvértezi a hozzá betérőket. Fogadószobája a nyugalom kicsiny szigete, ahonnét nem nagyon akaródzik távozni az embernek. Mindenki azt kapja tőle, amire szüksége van, hogy könnyebb legyen az álma, mindennapjai, élete.
Kincs és kalendárium | Március | Böjtmás hava | Kikelet hava
József, te hogyan fogalmaznád meg azt, amivel foglalkozol?
Mindenki valamilyen konkrét feladattal vagy feladattokkal jön erre a világra. Én mindig is éreztem, hogy az enyém valami különleges. Negyvenöt év kellett ahhoz, hogy kiderüljön, az én feladatom a gyógyítás, de inkább úgy mondanám, a segítségnyújtás. Igazából az égiek segítenek rajtam keresztül. Szépen tükrözi ezt a segíts-ég szavunk. A segítség mindig valahonnan fentről jön – hogy honnan fentről? – talán onnan, ahová kéréseinket, amelyek egyben teljesítendő feladataink is, küldjük, hiszen ki is mondjuk fel-adat, fel-add-át. Balogh Béla barátom szerint a gyógyító olyan, mint egy transzformátor, aki a magas és az alacsony feszültség között helyezkedik el. Amikor betegek jönnek hozzám, rengeteg kérdés merül fel. A kérdések pedig a válaszokért vannak. A jó, az igaz válaszokért. "Fényes vagy, mint a nap, csak az igazság igaz" énekli a Kormorán együttes.
Részekből áll az egész
Kincs és kalendáriumunkat több fejezetre kívánjuk osztani. Lesz benne Hónapsoroló, ahol szólunk a hónapok régi neveiről, fontos ünnepeinkről, régi magyar keresztneveinkről. Nézzük mindjárt az aktuális hónapot. Március, régen kikelet vagy böjtmás hava – a tavasz kezdete, amikor a tél lassan visszavonul, és ahogy a versben van: "… élet kezdődik a halál után". Mi, itt a Kárpát-medencében nagyon szerencsések vagyunk, hogy mind a négy évszakot teljesen megélhetjük. A hónap jeles napjai: 9. hamvazószerda, 15. nemzeti megújhodás ünnepe, 21. tavasz ünnepe- napforduló, 25. gyümölcsoltó boldogasszony, 26. termékenyülés ünnepe. A nőnap nem régi magyar ünnep, eleink tudták, hogy a Nő, az Asszony, maga a földi teremtő, a földre szállt angyal, ezért minden nap az ő napjuk volt. Szép magyar keresztneveink: Acsád, Turda, Nyestike, Baján, Szende, Kökényes, Kászon, Csilla, Bende, Horka, Lengő, Jutas, Iszla, Hajnalka, Keve, Laborc, Dalamér. A Járjunk utána fejezetben az élet ügyes-bajos, minket leginkább érintő dolgaival foglalkozunk. Például miért van az, hogy az egészségügyre évente költött eurómilliárdok ellenére kétévente megduplázódik a betegek száma a földön? Ellenben miért nem betegszenek az állatok, pedig velük nem törődik senki? Pedig ők is ugyanannak a Föld nevű bolygónak a lakói, mint mi?
Rájuk is esik savas eső, ők is azt a levegőt szívják, mint mi, őket is érinti az emberek okozta környezetszennyezés. Mit tudnak ők, amit mi nem? Miért van annyi beteg ember és miért betegszenek meg a gyermekek olyan betegségben, amilyenek régen csak a felnőttekre voltak jellemzők (rák, reuma, cukorbetegség)? Mit, mikor és hogy együnk? Miért kell hazai terméket venni? Gyógyíthatók-e a gyógyíthatatlannak mondott betegségek? Szükségünk van-e táplálék-kiegészítőkre: vitaminokra és egyéb, régebben nem használt csodaszerekre? Egészséges-e januárban epret enni?..., és így tovább.
Amikor nem hiszünk el mindenkinek mindent, és meggyőződünk róla, hogy tényleg úgy van-e, akkor szüleink, talán legnagyobb ránk hagyott bölcsességét gyakoroljuk, amit meséik utolsó mondatával
adtak át nekünk: Aki nem hiszi, járjon utána.
A Magyarán szólva, avagy az élet magyarul részben nyelv-észkedni, magyarázni, magyar-ozni fogunk, de egy kicsit más-kép-pen, ahogy eddig megszoktuk. Miért fontos ez? Azért mert szerintünk
minden földi ember kapott az életéhez használati utasítást, ahol mindent megtalál ahhoz, hogy egészséges, boldog, tehát teljes életet éljen, ez pedig az édes anyanyelve. Nekünk éppen a magyar
jutott. Ezt szeretnénk itt bebizonyítani és egyben, mint új tudást, átadni a kedves olvasónak. Ebben az igyekezetünkben segítségünkre lesz két bölcs tanítómester: Kiss Dénes és Varga Csaba.
Ízelítőül nézzük a MAGYARÁZ szavunkat. Véletlen talán az, hogy amikor a magyar ember értelmez valamit, tehát magyaráz, ezt a saját nemzete nevével teszi. A szlovák vysvetluje, nem pedig
slovenskuje. Ugye, milyen érdekes? És mielőtt bárki azzal vádolna meg bennünket, hogy ez egyszerű magyarkodás, lássunk néhány idegen véleményt a magyar nyelvről:
Jacob Grimm meseíró, aki egyben a német tudományos nyelvtan megalkotója volt: "A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós: "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."
Kelt 2011. Kikelet havában
B. VIDA JÚLIA és IZSÁK JÓZSEF