Június van, amikor leghosszabb ideig láthatjuk a napot, és kurták az éjszakák. Érik a gabona, a ropogós cseresznye. Gyermekeink pedig már alig várják a vakációt, a két hónapos édes semmittevést. Olyanok ők, mint a rét tarka virágai. Szemet, lelket gyönyörködtetők. Mindennap hálát adhatunk az égnek, hogy vannak. Bearanyozzák, kiteljesítik mindennapjainkat, életünk főművei. Vigyázzunk rájuk, szeressük őket, legyen rájuk időnk, mert ennél többet nem adhatunk nekik.
Június, Szent Iván hava, vagy Napisten hava. A hónap jeles napjai: 1. természet öröm ünnepe, 12-13. pünkösd, 21. Napisten ünnepe – nyári napforduló. Szép magyar keresztneveink: Napsugárka, Csillavér, Rózsa, Tomaj, Üllő, Barna, Edin, Fruzsina, Zerind, Viola, Gerle, Zajzon, Ukrán, Hajna, Csörsz, Koppánd, Ünőke, Gorda, Bihar, Ogmánd.
Egyre többen kérdezik tőlem, hogy mi lesz 2012-ben, vagy mi vár ránk 2012 után? Én is rengeteg dolgot hallottam, olvastam erről a témáról. Összefoglalva: nagy változások várnak az emberiségre. Valaki azt mondja, az emberek gondolkodásmódja, valaki azt, hogy a fizikai világ fog gyökeresen megváltozni. Nem tudom. Rengeteg egymásnak ellentmondó adat lát napvilágot, amitől csak még jobban összezavarodunk. Ki mit hisz igaznak, ki mit fogad el, azt a saját szabad akarata dönti el, de szerintem ezek csak részinformációk, az igazat senki sem tudja. Ezért kellene óvatosan kezelni ezt a kérdést. Ötven évvel ezelőtt a háztartások 90%-a szenet használt fűtésre, ma pedig földgázt, úgy is mondhatnánk, hogy vége lett a szénfűtéses világnak. Pedig ez csak egy egyszerű átmenet, nem a világvége. Hasonló átmenet, vagy átmenetek sorozata vár ránk. Lehet, hogy sokan világvégének fogják megélni, de ez az ő dolguk. Hamarosan elfogynak az energiahordozóink, legalábbis a most használatosak, az időjárás is számunkra rossz irányba változik, egyre veszélyesebb és több szemetet produkálunk, amit már nem tudunk biztonságosan tárolni. Az emberiség egészségi állapotáról pedig csak annyit, hogy pár év múlva nem lesz egészséges ember a földön. Ezek nagyon ijesztő adatok, de sajnos igazak. Nem tudom, lesz-e valamilyen konkrét, rövidesen bekövetkező változás. De ha lesz, annak milyensége és minősége csak tőlünk, emberektől függ. Ha marad a gondolkodásmódunk a mai szinten, akkor félő, hogy azoknak lesz igazuk, akik az elkövetkező katasztrófát hirdetik. Ha viszont lesz erőnk, bátorságunk, akkor egy jobb, szebb, élhetőbb világot fogunk teremteni. Akár egyik napról a másikra. Állítólag, ha az emberiség 20 százaléka (a kritikus tömeg) egyszerre és tartósan a szeretetre gondolna, bolygónk földi paradicsommá változna. Dr. Masaru Emoto A víz rejtett bölcsessége című könyvében bizonyítékkal szolgál arról, hogyan változott meg több millió liter víz minősége (tisztult meg) egy szerzetes imája után.
A valós helyzet ezzel szemben az, hogy a mai világunkat, mindennapjainkat közel 7 milliárd aggódó, félő, haragos, ideges, beteg ember teremti a gondolataival. Végezetül jöjjön az én tudásom erről a témáról. Most is, mint mindig, a teremtés kódjából, édes magyar anyanyelvünkből fogok kiindulni. Világunkat négy elem segítségével teremtették, és a mai napig teremtik Isteneink – Teremtő Szüleink. A teremtés pillanatában, és még jó sokáig, a tűz elem korát éltük, tehát tűz minőségben léteztünk. Igen, mi már akkor is léteztünk, mint a Teremtők részei. Ezt a sok millió éves időszakot a megszilárdulás, a föld elem kora követte. Amikor már némely bolygón, köztük földünkön is megteremtődtek az élet feltételei, beléptünk a jelenleg is tartó, víz elem korszakába. Azt, hogy most víz minőségben létezünk, nyelvünk bizonyítja legékesebben, hiszen a puszta létünk is vizet jelent. Figyeljük meg a következő, szerintem a legfontosabb szavainkat: létezés, lételem, létforma, lélegzet (régiesen: lélek-zet ), lélek, lényeg. Ezek a szavaink, mind a lé-vel kapcsolatosak. A lé pedig levet, levest, folyadékot, vizet jelent. Az anyaméhben megfogant magzat 96%-a víz, de még a felnőtt embert is közel 70% víz alkotja. Ennek a folyadéknak, lének a minősége pontosan megegyezik a valamikori őstenger vizének, levének minőségével! A következő, és egyben az utolsó lételemünk a levegő. Nézzük meg, hogy a levegő szavunkban is ott van a víz, ami a leve valaminek. Hogy a levegő kora mikor fog elkövetkezni, nem tudom, de talán akkor, amikor már "Kint leszünk az összes vizekből" népi bölcsesség).
Nézzünk meg ezúttal egy nagyon érdekes szójátékot, egy igazi magyar nyelvtani világcsúcsot, a hasadékaidon szavunkat, egy kicsit közelebbről: ha, has, hasa, hasad, hasadé, hasadék, hasadéka, hasadékai, hasadékaid, hasadékaidon. Egy szó, ami másik kilenc szavat tartalmaz. De a düledékeiden szavunkban is van másik nyolc értelmes szó. Ezt hívják szó-rakodás-nak, szóragoz- ásnak, vagy talán szórakozásnak. Végezetül álljon itt édes anyanyelvünk újabb dicsérete: John Palgrave Simpson (1807–1887), angol regény-és drámaíró 1848. márciusában írja Levelek a Duna mellől című írásában: "A magyar nyelv költői, gazdag, hangulatos…tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemű költői célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta."
Kelt 2011. Napisten havában
B. VIDA JÚLIA és IZSÁK JÓZSEF
Balogh Béla honlapja
Petőfi Baráti Társulás
Izsák József
Izsák Márta
Királyfiakarcsa