Tiszta erőből tombol a tavasz. Az élet megint győzött a halálon, a természet szín és illatkavalkádja mindent betölt. Április, afféle széllelbélelt ifjoncként, száz arcát mutatja nekünk, de mi mindent jótékonyan megbocsájtunk neki, hisz erre vártunk hónapok óta. A fény, a langymeleg, a bizsergető napsütés valóságos balzsam a lelkünkre, akárcsak az erdei madarak násztrillája. Egy kis szeszély bőven belefér. A jó gazda már gondoskodott róla, hogy a mag földbe kerüljön, csírát hajtson. Mostantól egészen őszig nem lesz megállás, a kert gondozása sok verejtékbe kerül. Ám utána majd jön az aratás, a szüret, a gyümölcs. Hiába, először áldozatot kell hoznunk valamiért, hogy azután áldást kapjunk cserébe. S ki mint vet, úgy arat!
HÓNAPSOROLÓ
Április, régen Szent György vagy szelek hava – a böjti szeleké. A hónap jeles napjai: 9. megyfavirágzás ünnepe, 17. virágvasárnap, 24. 25. húsvét. Szép magyar keresztneveink: Katul, Gyöngyvirág, Szilamér, Burtáj, Ividő, Érd, Büvellő, Bíborka, Ilma, Apor, Kocsárd, Ekese, Aranyos, Sellő, Keán, Bulcsú, Éne, Buda.
JÁRJUNK UTÁNA
Vajon a régi korok embere miért böjtölt, amikor nem is vitt káros anyagot a szervezetébe? Azt tudjuk csak, hogy most miért böjtölünk, vagy legalább is szeretnénk böjtölni. Meg akarunk szabadulni a testünkben felhalmozódott méreganyagoktól, amelyek tünetei már alig engednek élni. Ezért aztán mindenre hajlandóak vagyunk: különböző kúráknak vetjük alá magunkat, mindenféle csodalöttyöket iszunk, vitamint, táplálék-kiegészítőket szedünk, próbálunk helyesen táplálkozni, bevetünk mindenféle praktikákat, de a várt siker többnyire elmarad. Vajon miért? Mert csak testi szinten próbálkozunk, közben pedig mérgelődünk. Napjában többször is elmondjuk, hogy milyen mérgesek vagyunk erre vagy arra a személyre, ezért vagy azért a dologért. De mit is jelent, ha azt mondjuk "mérges vagyok"? Pontosan azt, amit kimondunk – MÉREG VAN BENNÜNK. Ez teremtett méreg, és ezerszer erősebb, mint a fizikai környezetünkből a testünkbe kerülő mérgek. Ez a méreg a lelkünkben van, ezt mi magunk teremtettük, és sajnos ezen mérgek ellen hatástalanok a fent említett praktikák. Akkor mi a teendő? A dolog egyszerű: Segíts magadon, az Isten is megsegít, de tudnunk kell, hogy nem vagyunk egyedül. Van a magyar nyelvben két csodálatos szó: gondviselés és gondviselő. Ez azt jelenti, hogy a gondok az enyémek, de nem egyedül kell viselnem őket. Csak kérni kell, és megadatik még a lelki nyugalom is. Amíg ez nem megy, a testi tisztulás is hozhat némi eredményt, de csak ha jól csináljuk. A böjtölés első számú törvénye az, hogy akiben méreg van, az nem végezheti! Először méregteleníteni kell, azután helyesen, arányosan táplálkozni (mindenkinek testre szabottan), s ha ez már megy, megpróbálkozhatunk egy rövid böjttel, vagyis, hogy egy napig nem eszünk semmit, csak tiszta vizet iszunk. Ha ez sikerül és nincsenek komoly problémáink, akkor pár napig még folytatni lehet a böjtöt.
Mindenkinek javaslom, hogy mielőtt nekikezd, kérje ki szakember tanácsát, elkerülve ezzel a sikertelenségből adódó felesleges csalódást! És végezetül arról, hogy mire képes a BÖJT. A legtöbb általam ismert, megvilágosodott ember ezt a képességét egy hoszszabb böjtölés után nyerte el. Tehát a böjt igazi értelme a lelki felemelkedés. Sok sikert hozzá!
MAGYARÁN SZÓLVA
Az egyik előadásomon kifogtam egy kétkedő hölgyet, aki rögtön rákérdezett a neki kevésbé hihető dolgokra. Amikor a magyar nyelv ősiességéről kezdtem beszélni, rögtön azzal érvelt, hogy minden nyelv ősrégi. Igen, mondtam, de csak büszke egy nemzet, ha valamiben jobb, ügyesebb, mint a másik. Ezt hívják vetélkedésnek-virtuskodásnak. Ez az érvelésem tetszett neki, és belement egy nyelvi vetélkedőbe, ami nyelvünk ősiességét volt hivatott bizonyítani. Két példát hoztam fel neki, a fázik és a nyilall (nyilalló fájdalom) szavunkat. A legtöbb nemzet, amikor fázik, azt mondja „hidegem van“. Ellenben a magyar fázik szóban benne van a fa. (Ha egy férfi nőzik, akkor konkrét céllal nőt keres.) Aki fázik, az fát keres, mert melegedni akar, tehát a szóban mindjárt benne van a probléma megoldása is. Vajon hogyan és mikor keletkezhettek ezek a szavaink, milyen régi élményenalapszanak? Mikor fáztunkelőször, és mikor nyilaztak meg, hogy ezekből a tapasztalásokból ezek a szavaink lettek? Szerintem nagyon régen, akár az ember első tűzgyújtása idején. A hölgyet meggyőzték az érveim, és azt kérdezte, miért nem hallott ő még soha így beszélni a magyar nyelvről. Én erre azt feleltem neki – aki keres, talál. Tessék ezen egy ki-csi-t elgondolkodni.
Végezetül egy újabb idegen vélemény a magyar nyelvről: George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Kelt 2011. Szelek havában
B. VIDA JÚLIA és IZSÁK JÓZSEF
Balogh Béla honlapja
Petőfi Baráti Társulás
Izsák József
Izsák Márta
Királyfiakarcsa